Több cikkünkben bemutattuk már, hogy nyugati szomszédunkban az egykori császárvárosban milyen nagy arányban élnek már külföldiek. A bevándorló hátterűek aránya már eléri a 43 százalékot, közülük pedig egyre több az Európán kívülről származó. A 23-ból négy kerületben már többségbe is kerültek a migránsok. Bécset 249 számlálókörzetre osztják fel, itt még jobban tetten érhető a városon belüli szegregáció, hiszen jól látható összefüggő területet alkotnak a Gürtel, a külső körút mentén azok a városrészek, ahol a bevándorló lakosságnak 50, vagy akár 60 százalékos a részesedése.

Az igazán döbbenetes a népességcsere sebessége: 2010-ben még csak 12 számlálókörzetben voltak többségben a migránsok Bécsben, 2022-ben pedig már 47-ben.

Az alábbi térképen látható, hogy szinte az összes városrészben nőtt a bevándorló háttérrel rendelkező lakosság aránya. A számlálókörzetek felében több, mint 10 százalékkal, számos esetben akár 20 százalékkal is.

Közben pedig az osztrák népesség évek óta csökken a fővárosban. 2010 óta 30 ezerrel lettek kevesebben, csak az elmúlt három évben 15 ezer fővel.

Ha megnézzük egyes számlálókörzetek népességszámát, akkor azt látjuk, hogy egyes városrészekből szinte már menekül az őslakosság. A Favoriten kerületben van olyan rész, ahol 2010-ben még 11 ezer osztrák és 5 ezer külföldi származású élt, 2022-ban pedig az ott maradt 8 ezer osztrákra már 10 ezer külföldi jutott. Mindössze tizenkét év alatt 20 százalékkal nőtt a városrészben a bevándorlók aránya. Egy másik tizedik kerületi részen 10 ezerről 7 ezerre csökkent az osztrákok száma, miközben a migráns lakosság 8 ezerről 13 ezerre nőtt. Alig több, mint egy évtized kellett ezekhez a változásokhoz. A Hauptbahnhoftól, a vasúti főpályaudvartól délre ez a multikulturális bécsi valóság már.

A 2010-es és 2022-es évszámok miatt átgondolhatjuk, hogy akár Magyarországon is megtörténhettek volna a bécsihez hasonló változások.

Bár 2010 óta nálunk nem ilyen irányba mennek a folyamatok, azonban érdemes résen lenni. A tömeges migráció korszakában egy-egy kormányzati ciklus is elég lehet ahhoz, hogy jelentős ”eredményeket” érjen el egy bevándorláspárti kormányzat.

Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy milyen szinten cserélődött már ki Bécs lakossága az elmúlt években. 2022-ben a korábbi trendek tovább folytatódtak, a bevándorló hátterű lakosság részesedése tavaly elérte a 43 százalékot. Már 76 ezer török, 33 ezer szír, 23 ezer afgán, 15 ezer iráni és 32 ezer afrikai élt az osztrák fővárosban.

Miközben folyamatosan csökken az osztrákok száma Bécsben, az Európán kívüliek aránya már 15 százalék, számuk meghaladja a 280 ezer főt.

Ezek azonban csak a bécsi átlagok, kerületi szinten jelentős különbségeket láthatunk a külföldiek arányában, hiszen már négy bécsi kerületben is többségbe kerültek a bevándorlók.

A migránsok elkülönülését, szegregációját azonban igazán az ennél is kisebb területi egységeket megvizsgálva érhetjük tetten. Az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján elérhető a 23 kerületnél részletesebb képet adó, számlálókörzetekre vonatkozó adatsor is, ami lehetővé teszi, hogy 249 területi egységre bontva nézzük meg, hogy hol-mekkora a külföldiek aránya Bécsben.

A térképen jól látható, hogy milyen nagy különbségek vannak az egyes városrészek között. A számlálókörzetek közel felében, 121-ben eléri a negyven százalékot a bevándorló háttérrel rendelkezők aránya, tehát igen magasnak mondható.

23 kerületből tehát négyben vannak többségben a külföldiek, a számlálókörzetek szintjén pedig 249-ből 47-ben.

A bevándorlók leginkább a belső kerületeket a külsőktől elválasztó körút, a Gürtel külső oldalán tömörülnek, itt a körút mentén végig szinte mindenhol többségben vannak. 

Különösen érdekes városrész a Favoriten kerület északi része, ahol több számlálókörzetben meghaladja a migránsok aránya a 60, sőt a 70 százalékot is. Nem véletlenül itt forgatta Lázár János 2018-ban a nagy port kavaró videóját az átalakuló osztrák fővárosról. Ráadásul ebben a térségben a legmagasabb az aránya az afrikai és az iszlám országokból származó bevándorlóknak, akik természetesen sokkal feltűnőbbek, mint esetleg a Kelet- és Közép-Európából érkezők. Mindenki könnyen megtapasztalhatja, hogy mennyivel másabb Bécs hangulata ezekben az utcákban, mint a turisták kedvelt városrészeiben. Ha vonattal érkezünk az osztrák fővárosba, akkor elég a Hauptbahnhoftól néhány sarkot sétálni délre, és máris meglátjuk ezt a multikulturális Bécset.

A bevándorlók jelentős része tehát olyan városrészekben él, ahol ők vannak többségben. A hetven százalékuk olyan számlálókörzetekben lakik, ahol a migránsok aránya eléri a negyven százalékot.

Az adatokat megnézve joggal tehetjük fel a kérdést, hogy vajon milyen társadalmi integrációról beszélhetünk egy ilyen helyzetben?

Hogyan sajátíthatnák el a bevándorlók az osztrák kultúrát, ha olyan városrészekben élnek, ahol a migránsok alkotják a többséget?

A kérdések költőiek, egy ilyen helyzetben sokkal inkább a párhuzamos társadalmak kialakulása a jellemző, nem a társadalmi integráció.

A 2021-es adatok alapján írt tavalyi cikkünkben bemutattuk, hogy Bécs lakosságának jelentős része már bevándorló.

2022-ben a korábbi trendek tovább folytatódtak, a legfrissebb adatok szerint az osztrák főváros 1 millió 932 ezer lakójából 622 ezer fő már külföldi állampolgár, 201 ezer bécsi pedig olyan osztrák állampolgár, aki külföldön született. A bevándorló hátterű lakosság részesedése tavaly elérte a 43 százalékot.

2022-ben már 76 ezer török, 33 ezer szír, 23 ezer afgán, 15 ezer iráni és 32 ezer afrikai élt az osztrák fővárosban.

Az Európán kívüliek száma egy év alatt újabb tízezer fővel nőtt Bécsben, már meghaladja a 280 ezer főt, ami a teljes lakosság 15 százaléka.

Eközben az osztrák népesség évek óta csökken a fővárosban, csak az elmúlt három évben 15 ezer fővel lettek kevesebben.

Ráadásul fontos kiemelni, hogy az osztrák statisztikák csak azokat tekintik külföldi származásúnak, akiknek vagy nincs osztrák állampolgársága, vagy olyan osztrák állampolgárok, akik külföldön születtek. Tehát már osztrákként szerepel ezekben a statisztikákban az igazából bevándorló hátterű lakosok egy része is. Például két török bevándorló gyermekei is, akik már Ausztriában születtek, és van osztrák állampolgárságuk.

A különböző kultúrákból származó emberek a világ minden nagyvárosában elkülönülnek valamennyire egymástól, az újonnan érkezők szeretnek olyan helyre költözni, ahol már többen élnek a hozzájuk hasonlóak közül. Ez a jelenség aztán könnyen olyan mértékű szegregációhoz vezethet, ami akadályozza a migránsok integrációját a befogadó társadalomba.

A bevándorlók természetesen nem teljesen egyenletesen oszlanak el Bécs egyes részein sem. Bár már mind a 23 kerületben eléri az arányuk a 30 százalékot, egyes városrészekben jóval meghaladja azonban ezt a mértéket is a részesedésük.

Az első bécsi kerület 2015-ben Rudelfsheim-Fünfhaus volt, ahol elérte a külföldi származású lakosság aránya az 50 százalékot. Azóta 2018-ban a Brigittenau kerületben, 2021-ben a Favoriten kerületben, tavaly pedig már a Margareten kerületben is többségbe kerületek a nem őshonos osztrákok.

Az elmúlt húsz év népesség összetételére vonatkozó adatok elérhetőek az osztrák statisztikákban, tehát a folyamatokat is nyomon lehet követni. A változások mértéke szintén beszédes.

2002-ben még csak Bécs lakosságának 27 százaléka volt külföldi származású, 2022-ben pedig már a 43 százaléka. Az Európán kívüli népesség pedig több, mint megduplázódott, 134 ezerről 280 ezer főre nőtt húsz év alatt.

2002 és 2022 között például a szírek száma 1.142 főről nőtt 33 ezerre, az afgánoké 1.084-ről 23 ezerre, a szomáliaiaké 81 főről 4 ezerre. Eközben az osztrákok 35 ezer fővel lettek kevesebben. A legnépesebb Favoriten kerületben húsz év alatt 72 százalékról 48 százalékra esett az osztrákok aránya.

Ferenc József 68 évig uralkodott Bécsben, ami jól érzékelteti, hogy történelmi távlatban mennyire rövid idő ez a 2002 és 2022 közötti húsz év. Mégis látható, hogy ennyi idő alatt is milyen mértékben át tud alakulni egy város népessége a tömeges bevándorlás következtében.

„Minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve.” – mondta egykor Ferenc József a magyarországi látogatásain. Feltehetjük a költői kérdést, hogy vajon mit mondana, ha látná napjainkban az egykori császárvárosa átalakulását?

Nem kell Londonig utaznunk, hogy igazi multikulturális olvasztótégelyt találjunk, a magyar határtól mindössze 50 kilométerre fekvő Bécs képe is nagyon átalakult az elmúlt évtizedekben.

Az egykori császárváros lakosságszáma Ausztria 1995-ös uniós csatlakozása óta 380 ezer fővel nőtt, és már meghaladja az 1 millió 920 ezret.

Bécs lakosságának ma már a 32 százaléka külföldi állampolgár, a lakosság 37 százaléka pedig külföldön született. A bécsiek 42 százaléka külföldi származású, tehát az osztrák felmenőkkel rendelkezők már csak a város 58 százalékát adják.

A bevándorlók jelentős része Európából, azon belül is az Európai Unió területéről érkezett, azonban egyre nagyobb a nem európai lakosság aránya is a városban.

Már több mint 270 ezer nem európai eredetű ember lakik Bécsben, ők adják a város lakóinak 14 százalékát

– nem véletlen, hogy egyre több beszámolót látni arról, hogy korábban pompás városrészek napjainkban nagyon más képet festenek, mint korábban.

Jól mutatja, hogy milyen gyorsan képes a migráció átfesteni egy város, vagy egy ország arculatát hogy csak 2015-ben, a migrációs válság évében 39 ezer fővel nőtt Bécs népessége.

Bécs valamivel népesebb, mint Budapest, azonban az osztrák változások mértékét jól érzékelteti, ha a bevándorló csoportok létszámát a magyar fővárosi kerületekhez viszonyítjuk. A 76 ezer török bevándorló nagyjából megegyezik a Józsefváros teljes lakosságával, a 28 ezer szír az 5. kerület, a 22 ezer afgán Soroksár, a 145 ezer további Európán kívüli lakos pedig a legnépesebb budapesti kerület, Újbuda lakosságával egyenlő. Mintha ekkora kerületekben csak törökök, szírek, vagy afgánok élnének.

A tömeges migráció mértékére jellemző az is, hogy az osztrák főváros 25 és 45 év közötti lakosságának a fele nem Ausztriában született.

2004 óta a város már nem csak a bevándorlás, hanem a természetes szaporodás következtében is növekszik. Könnyű belátni, hogy nem az őshonos osztrákok között növekedett meg a gyerekszám az utóbbi években. A statisztikák szerint a bécsi négy évnél fiatalabb gyerekek több, mint harmadának nincs osztrák állampolgársága.

Október 9-én Ausztriában elnökválasztást tartanak, érdemes majd a fenti adatok fényében is nézni az eredményeket. Az előző, 2016-os választás második fordulójában a zöldpárti győztes, Alexander Van der Bellen 350 ezerrel kapott több szavazatot, mint a jobboldali Osztrák Szabadságpárt jelöltje. A liberális jelölt győzeleméhez nagyon kellettek a nagyvárosi szavazatok is, Van der Bellen csak Bécsben 250 ezerrel több szavazatot kapott, mint jobboldali riválisa. A bécsi migrációs statisztikák is mutatják, hogy az osztrák választási eredmények hátterében egyre inkább nem csak a nagyvárosok hagyományosan liberálisabb beállítottsága van, hanem a fokozatosan kicserélődő, jellemzően balra szavazó bevándorló népesség is.