Több cikkünkben bemutattuk már, hogy nyugati szomszédunkban az egykori császárvárosban milyen nagy arányban élnek már külföldiek. A bevándorló hátterűek aránya már eléri a 43 százalékot, közülük pedig egyre több az Európán kívülről származó. A 23-ból négy kerületben már többségbe is kerültek a migránsok. Bécset 249 számlálókörzetre osztják fel, itt még jobban tetten érhető a városon belüli szegregáció, hiszen jól látható összefüggő területet alkotnak a Gürtel, a külső körút mentén azok a városrészek, ahol a bevándorló lakosságnak 50, vagy akár 60 százalékos a részesedése.

Az igazán döbbenetes a népességcsere sebessége: 2010-ben még csak 12 számlálókörzetben voltak többségben a migránsok Bécsben, 2022-ben pedig már 47-ben.

Az alábbi térképen látható, hogy szinte az összes városrészben nőtt a bevándorló háttérrel rendelkező lakosság aránya. A számlálókörzetek felében több, mint 10 százalékkal, számos esetben akár 20 százalékkal is.

Közben pedig az osztrák népesség évek óta csökken a fővárosban. 2010 óta 30 ezerrel lettek kevesebben, csak az elmúlt három évben 15 ezer fővel.

Ha megnézzük egyes számlálókörzetek népességszámát, akkor azt látjuk, hogy egyes városrészekből szinte már menekül az őslakosság. A Favoriten kerületben van olyan rész, ahol 2010-ben még 11 ezer osztrák és 5 ezer külföldi származású élt, 2022-ban pedig az ott maradt 8 ezer osztrákra már 10 ezer külföldi jutott. Mindössze tizenkét év alatt 20 százalékkal nőtt a városrészben a bevándorlók aránya. Egy másik tizedik kerületi részen 10 ezerről 7 ezerre csökkent az osztrákok száma, miközben a migráns lakosság 8 ezerről 13 ezerre nőtt. Alig több, mint egy évtized kellett ezekhez a változásokhoz. A Hauptbahnhoftól, a vasúti főpályaudvartól délre ez a multikulturális bécsi valóság már.

A 2010-es és 2022-es évszámok miatt átgondolhatjuk, hogy akár Magyarországon is megtörténhettek volna a bécsihez hasonló változások.

Bár 2010 óta nálunk nem ilyen irányba mennek a folyamatok, azonban érdemes résen lenni. A tömeges migráció korszakában egy-egy kormányzati ciklus is elég lehet ahhoz, hogy jelentős ”eredményeket” érjen el egy bevándorláspárti kormányzat.

Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy milyen szinten cserélődött már ki Bécs lakossága az elmúlt években. 2022-ben a korábbi trendek tovább folytatódtak, a bevándorló hátterű lakosság részesedése tavaly elérte a 43 százalékot. Már 76 ezer török, 33 ezer szír, 23 ezer afgán, 15 ezer iráni és 32 ezer afrikai élt az osztrák fővárosban.

Miközben folyamatosan csökken az osztrákok száma Bécsben, az Európán kívüliek aránya már 15 százalék, számuk meghaladja a 280 ezer főt.

Ezek azonban csak a bécsi átlagok, kerületi szinten jelentős különbségeket láthatunk a külföldiek arányában, hiszen már négy bécsi kerületben is többségbe kerültek a bevándorlók.

A migránsok elkülönülését, szegregációját azonban igazán az ennél is kisebb területi egységeket megvizsgálva érhetjük tetten. Az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján elérhető a 23 kerületnél részletesebb képet adó, számlálókörzetekre vonatkozó adatsor is, ami lehetővé teszi, hogy 249 területi egységre bontva nézzük meg, hogy hol-mekkora a külföldiek aránya Bécsben.

A térképen jól látható, hogy milyen nagy különbségek vannak az egyes városrészek között. A számlálókörzetek közel felében, 121-ben eléri a negyven százalékot a bevándorló háttérrel rendelkezők aránya, tehát igen magasnak mondható.

23 kerületből tehát négyben vannak többségben a külföldiek, a számlálókörzetek szintjén pedig 249-ből 47-ben.

A bevándorlók leginkább a belső kerületeket a külsőktől elválasztó körút, a Gürtel külső oldalán tömörülnek, itt a körút mentén végig szinte mindenhol többségben vannak. 

Különösen érdekes városrész a Favoriten kerület északi része, ahol több számlálókörzetben meghaladja a migránsok aránya a 60, sőt a 70 százalékot is. Nem véletlenül itt forgatta Lázár János 2018-ban a nagy port kavaró videóját az átalakuló osztrák fővárosról. Ráadásul ebben a térségben a legmagasabb az aránya az afrikai és az iszlám országokból származó bevándorlóknak, akik természetesen sokkal feltűnőbbek, mint esetleg a Kelet- és Közép-Európából érkezők. Mindenki könnyen megtapasztalhatja, hogy mennyivel másabb Bécs hangulata ezekben az utcákban, mint a turisták kedvelt városrészeiben. Ha vonattal érkezünk az osztrák fővárosba, akkor elég a Hauptbahnhoftól néhány sarkot sétálni délre, és máris meglátjuk ezt a multikulturális Bécset.

A bevándorlók jelentős része tehát olyan városrészekben él, ahol ők vannak többségben. A hetven százalékuk olyan számlálókörzetekben lakik, ahol a migránsok aránya eléri a negyven százalékot.

Az adatokat megnézve joggal tehetjük fel a kérdést, hogy vajon milyen társadalmi integrációról beszélhetünk egy ilyen helyzetben?

Hogyan sajátíthatnák el a bevándorlók az osztrák kultúrát, ha olyan városrészekben élnek, ahol a migránsok alkotják a többséget?

A kérdések költőiek, egy ilyen helyzetben sokkal inkább a párhuzamos társadalmak kialakulása a jellemző, nem a társadalmi integráció.