Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy milyen szinten cserélődött már ki Bécs lakossága az elmúlt években. 2022-ben a korábbi trendek tovább folytatódtak, a bevándorló hátterű lakosság részesedése tavaly elérte a 43 százalékot. Már 76 ezer török, 33 ezer szír, 23 ezer afgán, 15 ezer iráni és 32 ezer afrikai élt az osztrák fővárosban.
Ezek azonban csak a bécsi átlagok, kerületi szinten jelentős különbségeket láthatunk a külföldiek arányában, hiszen már négy bécsi kerületben is többségbe kerültek a bevándorlók.
A migránsok elkülönülését, szegregációját azonban igazán az ennél is kisebb területi egységeket megvizsgálva érhetjük tetten. Az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján elérhető a 23 kerületnél részletesebb képet adó, számlálókörzetekre vonatkozó adatsor is, ami lehetővé teszi, hogy 249 területi egységre bontva nézzük meg, hogy hol-mekkora a külföldiek aránya Bécsben.
A térképen jól látható, hogy milyen nagy különbségek vannak az egyes városrészek között. A számlálókörzetek közel felében, 121-ben eléri a negyven százalékot a bevándorló háttérrel rendelkezők aránya, tehát igen magasnak mondható.
A bevándorlók leginkább a belső kerületeket a külsőktől elválasztó körút, a Gürtel külső oldalán tömörülnek, itt a körút mentén végig szinte mindenhol többségben vannak.
Különösen érdekes városrész a Favoriten kerület északi része, ahol több számlálókörzetben meghaladja a migránsok aránya a 60, sőt a 70 százalékot is. Nem véletlenül itt forgatta Lázár János 2018-ban a nagy port kavaró videóját az átalakuló osztrák fővárosról. Ráadásul ebben a térségben a legmagasabb az aránya az afrikai és az iszlám országokból származó bevándorlóknak, akik természetesen sokkal feltűnőbbek, mint esetleg a Kelet- és Közép-Európából érkezők. Mindenki könnyen megtapasztalhatja, hogy mennyivel másabb Bécs hangulata ezekben az utcákban, mint a turisták kedvelt városrészeiben. Ha vonattal érkezünk az osztrák fővárosba, akkor elég a Hauptbahnhoftól néhány sarkot sétálni délre, és máris meglátjuk ezt a multikulturális Bécset.
A bevándorlók jelentős része tehát olyan városrészekben él, ahol ők vannak többségben. A hetven százalékuk olyan számlálókörzetekben lakik, ahol a migránsok aránya eléri a negyven százalékot.
Az adatokat megnézve joggal tehetjük fel a kérdést, hogy vajon milyen társadalmi integrációról beszélhetünk egy ilyen helyzetben?
A kérdések költőiek, egy ilyen helyzetben sokkal inkább a párhuzamos társadalmak kialakulása a jellemző, nem a társadalmi integráció.
A 2021-es adatok alapján írt tavalyi cikkünkben bemutattuk, hogy Bécs lakosságának jelentős része már bevándorló.
2022-ben a korábbi trendek tovább folytatódtak, a legfrissebb adatok szerint az osztrák főváros 1 millió 932 ezer lakójából 622 ezer fő már külföldi állampolgár, 201 ezer bécsi pedig olyan osztrák állampolgár, aki külföldön született. A bevándorló hátterű lakosság részesedése tavaly elérte a 43 százalékot.
2022-ben már 76 ezer török, 33 ezer szír, 23 ezer afgán, 15 ezer iráni és 32 ezer afrikai élt az osztrák fővárosban.
Eközben az osztrák népesség évek óta csökken a fővárosban, csak az elmúlt három évben 15 ezer fővel lettek kevesebben.
Ráadásul fontos kiemelni, hogy az osztrák statisztikák csak azokat tekintik külföldi származásúnak, akiknek vagy nincs osztrák állampolgársága, vagy olyan osztrák állampolgárok, akik külföldön születtek. Tehát már osztrákként szerepel ezekben a statisztikákban az igazából bevándorló hátterű lakosok egy része is. Például két török bevándorló gyermekei is, akik már Ausztriában születtek, és van osztrák állampolgárságuk.
A különböző kultúrákból származó emberek a világ minden nagyvárosában elkülönülnek valamennyire egymástól, az újonnan érkezők szeretnek olyan helyre költözni, ahol már többen élnek a hozzájuk hasonlóak közül. Ez a jelenség aztán könnyen olyan mértékű szegregációhoz vezethet, ami akadályozza a migránsok integrációját a befogadó társadalomba.
A bevándorlók természetesen nem teljesen egyenletesen oszlanak el Bécs egyes részein sem. Bár már mind a 23 kerületben eléri az arányuk a 30 százalékot, egyes városrészekben jóval meghaladja azonban ezt a mértéket is a részesedésük.
Az első bécsi kerület 2015-ben Rudelfsheim-Fünfhaus volt, ahol elérte a külföldi származású lakosság aránya az 50 százalékot. Azóta 2018-ban a Brigittenau kerületben, 2021-ben a Favoriten kerületben, tavaly pedig már a Margareten kerületben is többségbe kerületek a nem őshonos osztrákok.
Az elmúlt húsz év népesség összetételére vonatkozó adatok elérhetőek az osztrák statisztikákban, tehát a folyamatokat is nyomon lehet követni. A változások mértéke szintén beszédes.
2002 és 2022 között például a szírek száma 1.142 főről nőtt 33 ezerre, az afgánoké 1.084-ről 23 ezerre, a szomáliaiaké 81 főről 4 ezerre. Eközben az osztrákok 35 ezer fővel lettek kevesebben. A legnépesebb Favoriten kerületben húsz év alatt 72 százalékról 48 százalékra esett az osztrákok aránya.
Ferenc József 68 évig uralkodott Bécsben, ami jól érzékelteti, hogy történelmi távlatban mennyire rövid idő ez a 2002 és 2022 közötti húsz év. Mégis látható, hogy ennyi idő alatt is milyen mértékben át tud alakulni egy város népessége a tömeges bevándorlás következtében.
„Minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve.” – mondta egykor Ferenc József a magyarországi látogatásain. Feltehetjük a költői kérdést, hogy vajon mit mondana, ha látná napjainkban az egykori császárvárosa átalakulását?