Becslések szerint világszerte 150 millió férfit hívhatnak a Mohamed név különböző változatainak egyikén, ezzel pedig ez a leggyakoribb keresztnév az egész Földön. Az iszlám globális növekedése miatt ez talán kevésbé meglepő, az azonban már mindenképpen elgondolkodtató, hogy Nyugat-Európában is van olyan ország, aminek a fővárosában a Mohamed már magasan a leggyakoribb férfinév.

Belgium területileg három régióra tagolódik. A déli rész a francia ajkú Vallónia, az északi a flamand (holland) nyelvű Flandria, valamint a főváros és közvetlen környezete, a Brüsszel fővárosi régió is külön egységet képez az országon belül.

Most részletesen a főváros régiót fogjuk megvizsgálni, ami 19 önálló közigazgatási egységből, községből áll. Ezeket sokszor kerületnek is hívják, hiszen a lenti térképen látható 1,2 millió lakosú régió 19 települése teljesen összenőtt, nagyjából úgy kell őket elképzelni, mint Budapest 23 kerületét.

Bár országos szinten a legtöbb embert még Jeannak hívják Belgiumban, az ilyen keresztnevű lakosok száma folyamatosan csökken, és ha összeadjuk a Mohamed név összes változatát, akkor már a Mohamedek száma országosan is meghaladja a leggyakoribb belga nevet viselőkét. A fővárosban azonban már teljesen egyértelmű a helyzet.

A belga statisztikai hivatal névadatbázisában 457 ezer férfi keresztneve szerepel a brüsszeli régióban, ebből pedig több, mint 24 ezer férfi viseli a Mohamed keresztnév egyik változatát. Az 5,3 százalékos részarány azt jelenti, hogy minden tizenkilencedik férfit így hívnak a belga fővárosban, ezzel pedig magasan vezeti a listát a brüsszeli férfinevek között. A második helyen tőle messze elmaradva egyébként a Jean áll 5.839 fővel. A harmadik helyen pedig egy másik arab keresztnév, az Ahmed, amit 4.144 brüsszeli férfi visel.

A fővárosi régió 19 településének adatait ábrázoló lenti térképen látható, hogy jelentős különbségek vannak a brüsszeli régión belül. Egyes részeken száz emberből csak egyet hívnak Mohamednek, míg több településen megközelíti, vagy meg is haladja a 10 százalékot a név részesedése. Ez azt mutatja, hogy mint sok nagyvárosban, Brüsszelben is működik az egyes etnikai csoportok elkülönülése, ami pedig még inkább hozzájárul a párhuzamos társadalmak kialakulásához.

Brüsszel Sint-Jans-Molenbeek nevű részén a belga statisztikai hivatal adatai szerint 100-ból 11-et, azaz minden kilencedik férfit Mohamednek hívnak. Az arab, török és egyéb iszlám nevek aránya pedig bőven 50 százalék felett van ezen a területen. Ez alapján nem lepődhetünk meg azon, hogy a legtöbbször egyszerűen Molenbeek néven emlegetett település hírhedt arról, hogy évtizedek óta az iszlám terrorizmus melegágya. A Charlie Hebdo tömegmészárlás és számos más nyugat-európai terrortámadás esetében is kiderült, hogy az elkövetők Brüsszel ezen részéből jöttek.

Hogy egy kicsit jobban lehessen érzékeltetni, mit jelent Brüsszel mai valósága, az, hogy az Európai Unió központjában több, mint 24 ezer Mohamed él, érdemes a keresztnév 5,3%-os részesedését a magyar fővárosra vonatkoztatni.

Ez az arány Budapesten több, mint 42 ezer Mohamedet jelentene, és annyi embert, mintha a IV. kerület, Újpest összes férfijának Mohamed lenne a keresztneve.

Nyilván nem az egyes bevándorlók jelentik a problémát, ha integrálódnak a többségi társadalom kultúráját, akkor hozzájárulhatnak a befogadó ország fejlődéséhez. Azonban feltehetjük a kérdést, hogy milyen társadalmi integrációról beszélhetünk vajon akkor, amikor egy településen az emberek többsége a bevándorló eredeti kultúrköréből származik? Brüsszel Molenbeek részén például 38.000 férfiből több, mint 4.000-et Mohamednek hívnak, 300-at pedig Jeannak. Ki fog Molenbeekben kihez integrálódni? Ilyen esetben a kulturális asszimiláció nem fog megtörténni, hanem kialakulnak a párhuzamos társadalmak. A párhuzamos társadalmak pedig rövid távon magukkal hozzák a terrorizmust, hosszabb távon veszélyeztetik a társadalom kohézióját, végső soron pedig meg fogják kérdőjelezni a nemzetállamok létét.