Marokkó 2-0-ra legyőzte Belgiumot a világbajnokságon, a meccs után pedig zavargások törtek ki Brüsszel központjában. Az eseményeket látva feltehetjük a kérdést, hogy vajon milyen társadalmi közösségről beszélhetünk akkor, amikor belga földön, marokkói bevándorlók örültek Marokkó győzelmének és Belgium vereségének? Így néz ki a nemzeti összetartozás nyugat-európai módon.
A brüsszeli rendzavarásokról hallva, Belgium veresége után az egyszeri magyar focidrukker először azt gondolhatta, hogy biztosan a belga szurkolók voltak nagyon csalódottak az eredmény miatt. Az eseményekről készített felvételeket megnézve azonban egyértelműen látszik, hogy nem ez történt. Marokkói származású bevándorlók örültek Marokkó győzelmének, és kihasználták a lehetőséget a rendzavarásra.
Vasárnap nem csak néhány kuka felborításáról volt szó. A randalírozók gyújtogattak és komoly károkat okoztak, újságírókat és rendőröket is megtámadtak. A hatóságok lezártak több metróállomást és utcát is, hogy a zavargások ne terjedjenek át még nagyobb területre. A rendőrség végül csak vízágyúk és könnygáz bevetésével tudta megfékezni a marokkóiakat.
A hétvégén ráadásul nem csak Belgiumban, hanem a Hollandiában is hasonló incidensek történtek, Rotterdamban rendőrök is megsérültek. Ez sem véletlen a szomszédos országban szintén a marokkóiak adják az egyik legnagyobb bevándorlóközösséget.
A fenti térképen látható, hogy 2002 óta – amióta elérhetőek az Eurostat ezen adatai – több, mint egymillió marokkói ember kapott állampolgárságot az EU államaiban. A legtöbben Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Belgiumban és Hollandiában. Ezekben a számokban ráadásul nincsenek benne a korábban állampolgárságot kapók, a már európai állampolgárként született migráns hátterű lakosok, és a nem állampolgárként az országokban élő bevándorlók sem. Belgiumban például a becslések szerint 300 ezres marokkói közösség élhet.
A vasárnapi mérkőzés utáni események komolyan felhívják a figyelmet a nagyméretű bevándorló közösségek integrációs problémáira. A zavargásokat látva nem csodálkozhatunk azon, hogy a migrációellenes álláspontot képviselő politikusok ezekben az országokban úgy fogalmaznak, hogy a rendzavarók vendégek, akik gyűlölik a vendéglátóikat. A bevándorlásellenesek hangsúlyozzák, hogy az incidenst egy olyan csoport idézte elő, amely érinthetetlennek érzi magát, és hangsúlyozni akarja, hogy az utca az övék.
Aki vonult már több ezer magyar drukkerrel Budapesten a Körúton egy magyar győzelem után, vagy énekelte már a Nélküled című dalt a Puskás Arénában 60 ezer magyarral, az tudja, hogy mekkora ereje van a focinak, és milyen szinten képes megmutatni egy társadalom, egy nemzet összetartozását. Tudjuk, hogy a 21. században az adott nemzethez való lojalitást talán a legkönnyebben a sporteseményeken, a nemzeti válogatottaknak való szurkolás során tudjuk megmutatni.
Ha innen nézzük, akkor Belgiumban mi történt a hétvégén? Belga földön, marokkói bevándorlók örültek Marokkó győzelmének és Belgium vereségének.
A belga belügyminiszter elítélte a történteket, és azt mondta, hogy a társadalomnak van egy része, amely nem fogadja el a belga kultúrát, normákat, és minden lehetőséget kihasznál, hogy tiltakozzon a belga értékrend ellen.
Lényegtelen is, hogy a Belgiumban élő marokkói származásúak mekkora része gondolkodik hasonlóan, mint a rendzavarók. A lényeg az, hogy az országban örömünnep és zavargás tört ki, miután legyőzték a belga válogatottat. A lényeg az, hogy a bevándorlók egy részének a befogadó országukhoz fűződő lojalitása mindenképpen megkérdőjelezhető. Érdemes megnézni a zavargásokról készített rövid összefoglalót, hogy lássuk az események hangulatát.
Ez lenne tehát a nemzeti összetartozás nyugat-európai módon. A nemzeti összetartozás a szép, új, multikulturális világban.