Jancsó Tamás
Jancsó Tamás


Geográfus

Miért nem lehet adatokat találni a multikulturális társadalmakról?

Alig elérhető olyan európai szintű etnikai, vagy vallási statisztika, amiből reálisan felmérhetnénk a kontinens egyes országaiban zajló társadalmi változások mértékét. Ezért is különösen értékes a Századvég Európa Projektje, ami széleskörű közvélemény-kutatásként olyan információkat szolgáltat az európai emberek véleményéről, amiket máshonnan nem ismerhetnénk meg.

A Századvég Alapítvány 2016 óta végez átfogó európai közvéleménykutatásokat. A legutolsó, 2022-es Európa-Projekt során a kontinens 38 országában, összesen 38 ezer embert kérdeztek meg az európai folyamatokról. Az eredményeket január 31-én mutatták be egy konferencia keretében. A számos vizsgált kérdés közül itt most csak kettőt emelnék ki röviden, az illegális bevándorlással és keresztény kultúrával kapcsolatos véleményeket.

A Századvég felmérése szerint az elmúlt évekhez hasonlóan az abszolút többség (78 százalék) aggasztónak tartja az illegális bevándorlók beáramlását. Albánia kivételével minden vizsgált országban többségben vannak azok, akik a helyzetet aggasztónak találják, tanulságos, hogy még a hagyományosan migrációpárti, illetve a humanitárius megközelítést előtérbe helyező svéd, német, francia és holland társadalmak többsége is így gondolja.

A felmérésből szintén kiderül, hogy az európai lakosság többsége, 56 százaléka megőrizné a kontinens keresztény kultúráját is. A legnagyobb arányban a volt szocialista országokban nyilatkoztak így, de Európa többi régiójában is többségben voltak a támogató válaszok ebben a kérdésben.

A több éve végzett felmérések ráadásul megerősítik, hogy a fenti eredmények nem pillanatnyi állapotot tükröznek, és a rendszeresen ismétlődő kérdőívezés az eredmények megbízhatóságát is növeli. A részletes elemzéseket érdemes elolvasni a Századvég honlapján, főleg azért, mert hasonlóan átfogó kutatás kevés születik a vizsgált témákban.

Európában szinte mindenhol aggasztónak tartják a polgárok az illegális bevándorlást (Forrás: szazadveg.hu)

Valószínűleg nem véletlen, hogy alig elérhető statisztika európai szinten például a lakosság etnikai, vallási megoszlásáról, vagy úgy általában alig van olyan adat, ami alapján reálisan fel lehetne mérni azt, hogy hol tart a nagy globalista mesterterv, az európai nemzetállami közösségek mesterséges felhígítása.

A multikulturális Európa projekt előrehaladását lehetne számszerűsíteni például az újonnan érkezők száma alapján, a migrációról szóló statisztikák azonban nagyon pontatlanok. A legmegbízhatóbb adat itt talán az egyes országokban különböző kontinensekről állampolgárságot kapók száma, amit korábban részletesen elemeztünk is, és megmutattuk, hogy milyen hatalmas különbségek vannak egyes országok között a migráció mértékében. Magyarország és Svédország között például százszoros. Ez egy fontos mutató, azonban az egész folyamatnak csak egy részét mutatja meg, arra már nem elérhető EU szintű adat, hogy az egyes országokban a népesség hány százaléka bevándorló hátterű már.

Egy másik jó példa az adathiányra a vallás területe. Az Eurostat rendszeresen közöl arról adatot, hogy az egyes EU országokban mekkora a kormányzatok kulturális és vallási célokra fordított kiadásai, de azt már nem találjuk meg az Eurostat oldalán, hogy mekkora az egyes országokban a különböző vallások híveinek aránya a népességen belül. A muszlim népesség számáról például a legfrissebb adatok hét évesek, 2016-ból származnak, és azokat is egy amerikai kutatóintézetnél találjuk meg, ami figyelembe véve a kérdés súlyát, igencsak elgondolkodtató.

A multikulturális társadalmak működéséről szóló adatokat elvétve találunk például pártszimpátia felmérésekben is. Az Egyesült Királyságban és Franciaországban a választások eredményeiről elérhető néhány felmérés vallások, vagy rasszok szerint. Belgiumban pedig a keresztnevekből lehet következtetni arra, hogy egyes településeken mekkora már a muzulmán vallású lakosság aránya.

Azonban ez mind esetleges, a legtöbbször nem rendszeresek az ilyen felmérések, és csak egy-egy országról szolgáltatnak információkat. A különböző statisztikai források alapján pedig nagyon nehéz adatokkal alátámasztani, és európai szinten bemutatni a folyamatokat.

Az egyes országokról szóló adatok alapján is látszik azonban, hogy a nemzetállamok jövőjét féltő emberek aggodalmaik valósak, főleg Nyugat-Európa multikulturális átalakítása jól láthatóan zajlik. Ezt pedig hitelesen be kellene mutatni az európai embereknek, ezért lenne szükség minél több, a Századvégéhez hasonló kiterjedt kutatásra, hogy adatokkal, tényekkel tudjuk bemutatni a multikulturális társadalmak kialakulásának következményeit, és visszásságait.


Jancsó Tamás
Jancsó Tamás


Geográfus

Isten számít ránk, magyarokra! – Interjú Bese Gergő atyával

Szent István király intelmeiről, az egyetemes keresztény és a nemzeti értékeket összehangolásáról, a multikulturalizmus kihívásairól, a kereszténységünk büszke felvállalásáról beszélgettünk Bese Gergő atyával.

 

Az interjú rövidített, videós formában is megtekinthető a hirado.hu oldalon.

 

Hogyan lehet összehangolni az egyetemes keresztény értékeket a nemzeti értékekkel?

A keresztény értékeink és a nemzetünk jelene nagy átfedésben van egymással. Az, hogy nemzetünk egyáltalán létezik, az annak köszönhető, hogy erős keresztény gyökerei voltak. Ha nem lettek volna hívő őseink, és nem lettek volna olyanok, akik az ég felé emelték a tekintetüket, és a legnagyobb kihívások, megpróbáltatásakor idején nem imára kulcsolt kézzel kérték volna az Isten oltalmazó szeretetét, akkor ma nem lennénk itt. Azok a megpróbáltatások, amiket ez a nemzet túlélt, és amelyet nagyon kevés állam, nép élt volna túl, az azt mutatja, hogy

az Istennek szándéka van velünk, és az Isten számít ránk, magyarokra.

Ha egy nemzet felismeri, hogy a hit képes megtartani a józanság és a normalitás útján, annak a nemzetnek ragaszkodnia kell a hitéhez, a gyökereihez. A globalizmus éppen azt akarja, hogy ezt mind hagyd el, és legyen valami közös, valami olyan, amelynek nincsen fundamentuma, csak napról napra élj valami ideológiát, valami izmust, amelynek nincsenek gyökerei, nincsen tartalma, nincsen igazán a jövőbe mutató üzenete, ma azonban eladható. Azok, akik erre az útra mennek, azoknak a nemzeteknek nem sok jövője van.


Jancsó Tamás
Jancsó Tamás


Geográfus

Soha többé nem taníthatott – így büntették meg a multikulturalizmus kritikusát Nagy-Britanniában

„A faji játszma híveinek ikonikus szava a rasszizmus, amit ugyanolyan eszelős buzgalommal használnak, mint az inkvizítorok az eretnek szót.” „A rendőrséget hibáztatni a faji-lázadások bűnözőinek viselkedéséért olyan, mintha egy beteg az orvost hibáztatná a saját betegsége miatt.” Ilyen és ehhez hasonló mondatokat írt le Ray Honeyford, egy brit iskolaigazgató 1984-ben, amiért rázúdult az antirasszisták haragja, és elüldözték a munkahelyéről. Azóta sokat változott a világ, már Nyugat-Európában is egyre többen gondolják úgy, hogy jogos a multikulturalizmus kritikája.

Ray Honeyford egy szegény családban született Manchesterben 1934-ben. Apja képzetlen munkás volt, aki megsérült az első világháborúban, tíz testvére közül hat nem élte meg a felnőttkort. Ebből a helyzetből küzdötte fel magát a nyolcvanas évekre a bradfordi Drummond Középiskola igazgatójává.


Jancsó Tamás
Jancsó Tamás


Geográfus

Most kezd véget érni az a világ, amiben a nyugat-európaiak korábban éltek

A Magyarországon élő belga fiatalember szerint az elmúlt évtizedekben a bevándorlás miatt egy olyan multikulturális társadalom alakult ki Belgiumban, ahol az emberek valójában már nem is együtt, hanem csupán egymás mellett élnek. Az interjúban beszél arról is, hogy mit kell tennie a magyaroknak ahhoz, hogy elkerülhessük a nyugat-európaiak által elkövetett hibákat.

Frederik Belgium flandriai részén, a tengerhez, és a francia határhoz közel nőtt fel. Innen költözött néhány éve Magyarországra, a Bükk északi lábainál fekvő Mályinkára. A most 39 éves fiatalemberrel a festői szépségű kis borsodi faluban beszélgettünk arról, hogy miért választotta hazánkat a nyugat-európai élet után.