Közép-Ázsiát az öt volt szovjet tagköztársaság, az öt ”sztán” alkotja, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán. Hazánkból nézve talán ez az egyik legkevésbé ismert része a Földnek, valószínűleg a földrajzban járatosabb magyarok jelentős része is elbizonytalanodna, ha egy Közép-Ázsiát ábrázoló vaktérképen meg kellene neveznie az öt országot. Érdemes azonban jobban megismernünk ezt a régiót, hiszen a gyorsan fejlődő térség egyre jelentősebb globálisan is, és Magyarországhoz is egyre több szállal kapcsolódik.

Közép-Ázsia jelentőségét nagy területe, növekvő népessége, jelentős természeti erőforrásai és földrajzi elhelyezkedése adja. A térség kiterjedését jól érzékelteti, hogy a legnagyobb ország, Kazahsztán területe nagyobb, mint Franciaországé, Ukrajnáé, Spanyolországé, Németországé, Lengyelországé és Olaszországé együttvéve, a legnyugatibb és legkeletibb pontja pedig olyan távol van egymástól, mint Madrid Helsinkitől.

Az öt ország együttes lakosságszáma ma már meghaladja a 70 millió főt, és tovább növekszik. Érdekesség, hogy nem a hatalmas, de ritkán lakott Kazahsztán a legnépesebb ország közülük, hanem Üzbegisztán, ahol a régió lakosságának közel fele él. Fontos kiemelni azt is, hogy a Szovjetunió felbomlása óta mind az öt országban erőteljesen nő az államalkotó néphez tartozók aránya, a közép-ázsiai országok nemzetállami karaktere egyre határozottabbá vált az elmúlt évtizedekben.

A térség a 19. század második felétől egészen az 1990-es évekig az Orosz Birodalom, majd a Szovjetunió uralma alatt állt. A hosszú orosz befolyás pedig természetesen máig érezteti hatását. Kiemelendő, hogy bár csökken az arányuk, még mindig jelentős számban élnek a közép-ázsiai országokban oroszok, főleg Kazahsztánban és Kirgizisztánban.

Oroszország továbbra is a legfontosabb nagyhatalom a térségben, az elmúlt évtizedekben azonban megszűnt a totális dominanciája. A közép-ázsiai nemzetállamok megszilárdulásával, és Kína felemelkedésével párhuzamosan a térség országai egyre inkább Oroszországtól független szereplőként viselkednek. Ma már a régió sokkal inkább tekinthető határterületnek Oroszország és Kína között, egyfajta átmeneti zónának. A változó hangsúlyokat jelzi, hogy az Ukrajnához hasonlóan szintén jelentős orosz kisebbséggel rendelkező Kazahsztán érthetően nem örült az ukrán-orosz háborúnak, tavaly ősszel például nem is ismerte el a kelet-ukrán területek Oroszországhoz csatolását. A kínai befolyás növekedését pedig jelzi, hogy a régiónak kiemelt szerepe van az Új Selyemútban, vagyis a kínai Egy Övezet Egy Út kezdeményezésben. A Kínát Európával összekötő kereskedelmi útvonalak közül több is a térség országain keresztül halad át, ami tovább növeli a régió jelentőségét. Ez a földrajzi elhelyezkedés, a Kína és Oroszország közé ékelődés az oka annak is, hogy eddig a nyugati hatalmaknak nem sok esélyük volt a térségben befolyást szerezni.

A „keleti nyitás” politikájának köszönhetően Magyarország azonban jó kapcsolatokat épített ki az utóbbi években Közép-Ázsiában. Ezt mutatja, hogy folyamatosan bővülnek a hazánk és a gyorsan fejlődő régió közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok. Egyre nagyobb a külkereskedelmi forgalmunk Közép-Ázsiával, megjelent az országokban az OTP, sorra kötik meg a mezőgazdasági, élelmiszeripari, gyógyszeripari, atomenergetikai együttműködéseket, valamint több száz közép-ázsiai hallgató tanul ösztöndíjjal a magyar egyetemeken. Az elmúlt időszakban különösen felértékelődtek a régió természeti kincsei, Kazahsztánból már ma is jelentős mértékben érkeznek hozzánk szénhidrogének, a térség pedig a jövőben még nagyobb szerepet játszhat Európa energiaellátásában.

Ki kell emelni, hogy Magyarország 2018 óta megfigyelői státusszal rendelkezik a török nyelvű országokat tömörítő Türk Államok Szervezetében, amelynek Törökország és Azerbajdzsán mellett Közép-Ázsiából Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán is a tagja, Türkmenisztán pedig hazánkhoz hasonlóan megfigyelőként vesz részt a szervezetben (Tádzsikisztán nem tag, mivel a tádzsik nem a török nyelvek közé tartozik, hanem a perzsával rokon). A szervezetben való tagság elősegíti, hogy a gazdasági és a kulturális kapcsolatok is fejlődjenek Magyarország és a térség között.

A szoros kapcsolatokat jól mutatja a kirgiz elnök mostani látogatása is, Szadir Zsaparov az Európai Unióban először Magyarországon járt elnökként.

Közép-Ázsia a migráció szempontjából is érdekes régió. A térség mindegyik állama jelentős számban bocsát ki vendégmunkásokat a gyors népességszám növekedés miatt. A legjelentősebb az Oroszország felé tartó, munkavállalási célú migráció, a 36 milliós Üzbegisztánból 3,1 millió, a 6 milliós Kirgizisztánból 1,1 millió vendégmunkás dolgozik ott. Azonban nem csak a hatalmas északi szomszéd irányába indulnak el a közép-ázsiaiak, az orosz-ukrán háború felerősítette azt a már korábban érzékelhető folyamatot is, hogy a vendégmunkások egyre inkább az EU országait, Törökországot, az Öböl-menti államokot, vagy éppen Dél-Koreát választják céljuknak. A vendégmunkások jelentőségét a térségben jól mutatja, hogy Tádzsikisztán és Kirgizisztán a vendégmunkások hazautalásaitól leginkább függő országok közé tartoznak világszinten is.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az öt közép-ázsiai ország gazdasági fejlettsége igen eltérő. Az utóbbi években Kazahsztán már befogadó ország is, sok munkavállaló érkezik az Oroszországgal már nagyjából egy fejlettségi szinten lévő államba a többi közép-ázsiai országból. Ez a helyzet létrehoz egy lift-szerű migrációs trendet, ami során a kevésbé fejlett közép-ázsiai országokból, például Kirgizisztánból Kazahsztánban vállalnak munkát, amivel párhuzamosan a kazahok pedig Oroszországban lesznek vendégmunkások. A liftezés egy új eleme is megjelent az orosz-ukrán háború következtében. Ellentétes irányba az orosz állampolgárok is növekvő számban érkeztek Közép-Ázsiába az utóbbi évben. Az Oroszországtól való távolodást is jelezte, hogy tavaly ősszel Kazahsztán nagy számban fogadta be a háborús mozgósítás elől elmenekülő oroszokat.

 A klímamigráció szintén erőteljesen jelen van a térségben. A Kazahsztán és Üzbegisztán területén fekvő Aral-tó kiszáradása közismert, ami mutatja, hogy milyen éghajlati kihívásokkal kell szembenéznie a térség országainak. A szárazság miatt lakhatatlanná váló térségeket nagyon sok embernek kell elhagynia. A vízkészletekért folyó verseny jelentős konfliktusforrás a közép-ázsiai országok között.

Problémát jelent még továbbá a régióban Afganisztán is, amellyel Türkmenisztán, Üzbegisztán és Tádzsikisztán is határos. A Föld egyik legkevésbé stabil államából menekültek és szélsőséges nézetek is érkeznek, ami komoly biztonsági fenyegetés elé állítja a közép-ázsiai országokat.

A régió migrációs helyzetéről további részletesen olvashatunk a Migrációkutató Intézet elemzésében.

Látható tehát, hogy Közép-Ázsiának számos problémával kell szembenéznie. Az orosz-ukrán háború következményei, nagyarányú kitettség a vendégmunkások hazautalásainak, klímaváltozás, regionális konfliktusok, Afganisztán közelsége. Ugyanakkor hatalmas potenciál is van a térségben, a Kína és Európa közötti híd szerep, a gazdasági fejlődés előreláthatólag egyre fontosabbá teszi a régiót a világpolitikában. Magyarországnak a közös kulturális gyökerek miatt is minden esélye megvan arra, hogy profitáljon a térség fejlődéséből, és kölcsönösen előnyös együttműködéseket kössön az öt „sztánnal”.