Furcsa határkövek - 15. rész
A japán-orosz határkérdés
A Kuril-szigetek déli szigetcsoportja mintegy négy kilométerre helyezkedik el a japán partoktól. Az elmúlt évszázadban számos konfliktus eredője volt a terület, amely egyaránt terheli Japánt és Oroszországot, valamint jogelődjét, a Szovjetuniót.
A szigetcsoport modernkori története a II. világháború utolsó évéig nyúlik vissza. A Japán Császárság a vesztes oldalon fejezte be a világégést, így a győztes hatalmak felé valamilyen jóvátétellel tartozott, még akkor is, ha két nagyvárosának civil lakosságát az Amerikai Egyesült Államok atombombák elpusztították.
1946-ban – az amerikaiakkal beleegyezésével – a Szovjetunió birtokba vette a szigetcsoportot, és ezzel egy máig tartó konfliktust idézett elő. A terület ugyanis bővelkedik ásványkincsekben, óriási gáz- és olajkészletekkel rendelkezik, valamint fölöttébb gazdag a tenger halállománya. Nem meglepő tehát, hogy mind Oroszország, mind pedig Japán igényt tart a szigetcsoportra. Tokió helyzetét ráadásul nehezíti, hogy a szigetcsoport déli részének birtoklásával Moszkva kőhajításnyira került a japán partoktól.
A terület tehát a két állam közötti konfliktusok forrása, bár az is kétségtelen tény, hogy a győztes Szovjetunió – kvázi önkényesen – saját területeként vette birtokba a szigetcsoportot 1946-ban. Igaz, a történelmet mindig a győztesek írják – tartja a bölcselet.