Furcsa határkövek – 21. rész

Sorozatunkban a világ híres-hírhedt határköveit mutatjuk be. Rávilágítunk arra, hogy a határ nemcsak elválaszt, hanem adott esetben mosolyt csalva az emberek arcára össze is köthet népeket. Írásink megemlékeznek az egykori belnémet határ áldozatairól, elvisznek minket Japán térségébe és Londonderrybe, de bemutatják azt a kötélpályát, amely egy spanyol várost köt össze egy bájos portugál falucskával. Sikeres határátlépést mindenkinek!

„Határ” az egyenlítőn

 

Bár nem a klasszikus értelemben vett államhatárral foglalkozik következő írásunk, ám olyan fontos dologról van szó, amely miatt mégis sorozatunkban a helye.

A dél-amerikai Ecuador legnagyobb nevezetessége – és egyben névadója – az egyenlítő.

Nem meglepő tehát, ha az országban – csakúgy, mint Salzburgban, ahol minden Mozartra és a Muzsika hangja című filmklasszikusra van kihegyezve – szinte minden az egyenlítőről szól. Megállapíthatjuk, itt az egyenlítő egy igaz brand.

A derék ecuadoriak egy komplett emlékparkot is létrehoztak az „egyenlítő tiszteletére”, amely a főváros Quitótól mintegy húsz kilométerre található. A parkban planetárium, Néprajzi Múzeum, és egy miniatűrmúzeum is fogadja a turistákat, akik boldogan kifizetik a belépőt, hogy a parkban szelfizhessenek.

A hely mégis leglátogatottabb pontja – csakúgy, mint a párizis Louvre-ban a Leonardo-féle Mona Lisa kép – a sárga vonal, amely az egyenlítőt jelzi.  Bár az is igaz, hogy a legújabb mérések szerint kicsit rossz helyen van, ugyanis, 240 méterrel arrébb kellene lennie – ha hihetünk a legmodernebb gps-rendszereknek.

Ennek ellenére, a légkör, és maga a park is fantasztikus élményt nyújt a látogatóknak, akiket ez a minimális tévedés sem foszt meg annak az érzésétől, hogy ott, éppen a „világ felénél áll.” Ez pedig ahhoz lehet hasonló, mint amikor a kínai Nagy falon, a gízai piramisnál, vagy éppen az Eiffel-toronynál áll.