Furcsa határkövek – 22. rész
Határ a sarkkörön túl
Ha valahol semmi szükség nem lenne határkerítésre, az Oroszország és Norvégia közös határszakasza az Északi-sarkkörön túl.
A hozzávetőleg 200 kilométer hosszú határszakasz egy hollywoodi filmben is megjelent, az 1985-ös Gulag című film amerikai főhőse a szovjet kénszermunkatáborból Norvégián keresztül igyekszik hazajutni az Egyesült Államokba.
A kegyetlen kalandokat átélő főhős történte jól illeszkedik abba a havas, erdőkkel, és tundrával is borított kegyetlen vidékbe, mint az orosz-norvég határszakasz.
A kietlensége – és főleg a téli időszakban – a hideg miatt a közös határszakasz környéke lakatlan. A magyar önkéntesek részvételével is lezajlott szovjet-finn háború idején a határt lezárták, ám a helyzet a hidegháború idején sem lett sokkal jobb.
1945 után Norvégia a Nyugat mellett köteleződött el, így a Szovjetuniónak egy NATO-tagállammal szemben kellett védenie az államhatárt. Éppen ezért kiemelt biztonságú helyként kezelték a térséget, ahol a szovjet határőrség, a hadsereg egységeivel kiegészítve komoly haditechnikát vonultatott föl. ráadásként nehezítette a szovjetek dolgát, hogy a Norvég Királyság a NATO európai csapatai közül az egyik legmagasabb harcértékűállományával rendelkezett, ergo Oslo katonái nem adták volna meg magukat az első puskalövésre.
A határszakasz egy részén jelen sorok írásakor is műszaki zár (kerítés) áll, és mindössze egy közúti határátkelővel (Boriszoglebszk) rendelkezik. A határ norvég oldalán a turizmus működik, több szálláshely, kemping várja az érintetlen természet szerelmeseit.
Orosz oldalon több mint negyven kilométert kell autóznia annak, aki lakott településre szeretne érni, ráadásul a murmanszki terület Nikel nevű települése sem túl vonzó a turisták számára.