Furcsa határkövek – 29. rész

Sorozatunkban a világ híres-hírhedt határköveit mutatjuk be. Rávilágítunk arra, hogy a határ nemcsak elválaszt, hanem adott esetben mosolyt csalva az emberek arcára össze is köthet népeket. Írásink megemlékeznek az egykori belnémet határ áldozatairól, elvisznek minket Japán térségébe és Londonderrybe, de bemutatják azt a kötélpályát, amely egy spanyol várost köt össze egy bájos portugál falucskával. Sikeres határátlépést mindenkinek!

Teschen, a kettévágott város

Bohumil Hrabal Sörgyári capriccio című művének megfilmesített változatában Jaromír Hanzlík alakította a flúgos Pepin sógort, aki hatalmas lármát csapva mesél, mesél és mesél, képtelenebbnél képtelenebb történeteket. Hol a sógornője, a gyönyörű Mariska, hol pedig a sörgyári munkások a lelkes, vagy épp beletörődő hallgatóság.

Nos, a kiváló cseh színész – akit a hazai nézők a Kórház a város szélénből, a Mentőkből, vagy épp a Nők a pult mögött című klasszikusokból is ismerhetnek – az észak-csehországi Cesky Tesínben látta meg a napvilágot 1948-ban.

Nem sokon múlt, talán 500 méteren, hogy nem Andrzej Wajda, Krzystof Zanussi vagy éppen Agnieszka Holland moziiban lett filmsztár. Ugyanis szülővárosa Csehország, a város Olsa nevű folyójának túloldala, pedig Cieszyn néven Lengyelország. Immár százhuszonkét éve.

Az Osztrák-Magyar Monarchiában egy város volt a település, egységes szövetet alkotott a piactér, a kórház, a vasútállomás, a reálgimnázium, a kaszárnya, és a villamosvonal. Egyszóval, egyek voltak.  Az 1920-as párizsi békék szétvágták az egységes szövetet, a város közepén húzva meg a határt. Innentől kezdve az a szürreális kép fogadta az egykori többségében németajkú lakosság utódait, hogy az egyik hídfőben a lengyel határállomás, a másik hídfőben a csehszlovák működött. Emberek ezreinek életét, emlékeit, családját szakította szét a béke, barátságok, szerelmek „mentek rá” a végtelenül ostoba emberi döntésekre.

Szerencsére, 2007 óta, mióta mindkét állam a schengeni övezet tagja, megszűnt a határellenőrzés, és „eltűnt” az értelmetlen határ a szemek elől. Emléke csak a lelkekben van jelen…