Időhúzás, dorgálások és a Balkán integrációja is terítéken: megkezdődött az EU–Nyugat-Balkán-csúcstalálkozó

Tiranában rendezik meg az Európai Unió és a Nyugat-Balkán országainak csúcstalálkozóját, melyen Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz. Ez lesz első alkalom, hogy az EU és a nyugat-balkáni országok csúcstalálkozóját a régióban tartják. Az Albánia, Bosznia, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró és Szerbia részvételével zajló tanácskozás napirendi pontjai között szerepel az orosz–ukrán háború következményeinek kezelése, a politikai és szakpolitikai szerepvállalás fokozása az EU részéről, a külföldi beavatkozással szemben a védekezése megerősítése, valamint a migráció jelentette kihívások kezelése.

A nyugat-balkáni államok között számos dologban nincs nézetegyezés, azt azonban mind a hatan csalódottsággal figyelik, hogy Brüsszel hosszú évek óta igencsak visszafogottan kezeli az ügyüket, ami miatt uniós csatlakozásuk lassan és bizonytalanul halad, a megnyitott tárgyalási fejezetek többségét még mindig nem sikerült lezárni. (Ezt egyébként már Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is szóvá tette.) A bővítési folyamat Románia és Bulgária 2007-es csatlakozása óta gyakorlatilag megrekedt. Az orosz–ukrán háború azonban némiképp ráirányította az Európai Unió figyelmét a Balkánra. Egyre többen gondolják ugyanis úgy, hogy ha Brüsszel nem gyorsítja fel a Nyugat-Balkán integrációját, akkor a térség országai Oroszország és Kína befolyása alá kerülhetnek – írta meg a Politico.

Ebből a szempontból a legkényesebb helyzetben Szerbia van. Az EU régóta aggódik amiatt, mert Szerbia – történelmi alapokon is nyugvó – barátságos kapcsolatokat ápol Oroszországgal. Aleksandar Vucic szerb elnök ellenállt például a nyomásnak, hogy csatlakozzon a Moszkva elleni uniós büntetőintézkedésekhez. Magyarázata szerint országa gázellátását nem volna okos dolog kockára tenni kétes eredményű szankciók miatt. Belgrádban emiatt attól félnek, hogy súlyos következményekkel, akár a vízumkényszer visszaállításával kell szembenézniük, ha továbbra is megpróbálnak kimaradni az Oroszországgal szembeni szankciókból. Szintén aggodalomra adhat okot, hogy egy nyári felmérés szerint a kérdésben kiírt népszavazáson a szerbek 51 százaléka az uniós tagság ellen szavazna.

Számos kritika érte az EU részéről a nyugat-balkáni országok gazdasági kapcsolatait Kínával. Brüsszel visszautasította a montenegrói kormány kérését, hogy segítsen a Kínától autópálya-építésre felvett egymilliárd dolláros hitel visszafizetésében. A Budapest–Belgrád vasútvonal kínai segítséggel történő felújítása ügyében pedig az Európai Bizottság vizsgálatot is indított.

De a gyakori dorgálások mellett ígérni is tud valamit Brüsszel a Nyugat-Balkánnak? Nem túl sokat. Az EU új közös gázbeszerzési mechanizmusát nemrég megnyitották a nyugat-balkáni országok előtt, hogy ezzel is elősegítsék távolodásukat az orosz energiától. Nagy kérdés azonban, hogy mindez mennyire lesz csábító számukra, s hogy valódi alternatívát tud-e nyújtani az orosz gáz helyett. Ezenkívül a roamingdíjak enyhítéséről szóló megállapodás aláírása várható, valamint az „agyelszívás” kezelésére szolgáló oktatási programokkal kapcsolatban lehet valamiféle előrelépés.

Magyarország számára azért is kiemelt fontosságú a mai csúcstalálkozó, mert a szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztosi pozíciót Várhelyi Olivér tölti be. Az uniós diplomata a találkozó előtt elmondta, az uniós bővítésre, azon belül is a Nyugat-Balkánra, illetve Szerbia és az Európai Unió kapcsolatára ismét nagy figyelem vetül. Véleménye szerint a térség hosszú távú békéjének kulcsa mindenképpen az európai uniós csatlakozás. A migrációval kapcsolatban az összefogás kulcsfontosságát emelte ki, mivel senki nem tudja egyedül megállítani az illegális bevándorlókat – fogalmazott.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója Facebook-oldalán tett közzé bejegyzést a keddi csúcstalálkozóval kapcsolatban. Ebben kiemelte, a migránsválság csúcspontja óta nem volt olyan aktív a nyugat-balkáni migrációs útvonal, mint az elmúlt hónapokban.

Csak októberben több mint 22 ezren próbálták meg illegális módon átlépni a magyar határt, ami háromszor magasabb szám az egy évvel ezelőttinél. Ráadásul egyre gyakoribb az erőszakos, olykor fegyveres konfliktus a feltartóztatott illegális migránsok között. Nem véletlen, hogy a keddi EU–Nyugat-Balkán-csúcstalálkozó kiemelt témái között is szerepel a migráció jelentette kihívások kezelése.

A politikus szerint a magyar álláspont „ahogy eddig, úgy most is világos: Magyarország továbbra is elkötelezett támogatója az EU bővítésének, mert a Nyugat-Balkán nélkül nincs sikeres európai jövő”. Hozzátette: „a térség uniós integrációját ezért fel kell gyorsítani!”