Népességrobbanás Afrikában, a migrációs nyomás háttere
Az ENSZ statisztikái szerint a magyarországi rendszerváltozás környékén Európában még több ember élt, mint Afrikában. Azóta azonban alaposan megváltozott a helyzet. Amíg az elmúlt harminc évben Európa népességnövekedése szinte teljesen megállt, addig Afrikában igazi robbanás következett be. Ma már szinte kétszer annyian élnek a Földközi-tenger túloldalán, mint Európában.
Európa és Afrika népessége torzított kartogram-térképeken. A térképeken Európa és Afrika egymáshoz képesti mérete a két kontinens népességszáma szerint változik. Adatok forrása: ENSZ World Population Prospect 2019, legvalószínűbb, közepes forgatókönyv.
Az ENSZ eltérő becslései szerint Afrika népessége 2050-ben 2284 és 2700 millió fő között lehet majd, tehát a fekete kontinens népességrobbanása biztosan folytatódni fog a következő évtizedekben is, igazából csak a robbanás mértékében térnek el valamennyire az előrejelzések.
Bár most itt nem térünk ki Afrika gazdasági helyzetére, vagy a klímaváltozás negatív következményeire, de ezzel kapcsolatban azért
fontos feltenni a kérdést, hogy tud-e majd több mint 2 milliárd ember élhető körülmények között élni harminc év múlva Afrikában?
Ha a két kontinens népesedési folyamatait valamivel nagyobb időtávban vizsgáljuk meg, akkor még nagyobb változásokat láthatunk. 1950-ben még csak 228 millióan laktak a fekete kontinensen, fele annyian sem voltak, mint az európaiak. A jelenlegi legjobb tudásunk szerint 2100 pedig már több mint 4 milliárdan fognak Afrikában élni, hétszer annyian, mint az öreg kontinensen. Nehéz belegondolni, hogy ez milyen migrációs nyomást fog jelenteni Európára.
Százötven év a mai, mindent azonnal akaró világunkban felfoghatatlan hosszú időnek tűnhet. Azonban vegyük észre, hogy 2022-ben itt vagyunk az időszak közepén, és az évek óta tartó migrációs nyomáson keresztül is érezhetjük, hogy a világban zajló hosszú távú folyamatok igenis hatással vannak az életünkre. Véletlen lenne, hogy éppen 2015-ben pattant ki az első igazán komoly migrációs válság Európában? Aligha. Előbb-utóbb törvényszerűen megtörtént. Évtizedek óta zajló folyamatok következményét láttuk meg milliós embertömegek képében.
Az akkor összeomló Szíria egy 18 milliós ország volt. 2050-re Afrikában 17 ország népessége lesz 50 millió fő felett.
A magyar történelem is többször bebizonyította már, hogy a hosszútávú demográfiai folyamatok milyen fontos hatással vannak egy ország sorsának alakulására. Mi, magyarok talán ezért is lehetünk érzékenyebb arra, ami jelenleg zajlik migrációs kérdésekben a világban. A fenti térképeket, a hosszú távú folyamatokat érdemes tehát ezzel a szemmel is nézni.