Népességrobbanás és puccs Nigerben

Nigerben július 26-án történt katonai hatalomátvétel, amiért az utóbbi napokban a figyelem középpontjába került a nyugat-afrikai ország. Fontos hangsúlyozni, hogy nem egy elszigetelt eseményről van szó, a Szahara déli peremét alkotó Száhel-övezetben az elmúlt néhány évben polgárháborúk és katonai puccsok sora történt. A Maliban, Guineában, Burkina Fasóban, Szudánban és most Nigerben lejátszódó események mind-mind részei a geopolitikai sakkjátszmának, amiben sajnos nem alakulnak Európa számára kedvezően a lépések.

Niger a térség egyik utolsó stabil állama volt, a nyugat szövetségeseként kulcsszerepet játszott a tömeges migráció lassításában, valamint az iszlám dzsihadizmus elleni küzdelemben. Ezért a nigeri katonai puccs egyik legfontosabb kérdése az, hogy milyen következményei lesznek az eseményeknek az Afrikából Európába irányuló migráció szempontjából.

Könnyű belátni, hogy ha destabilizálódik a nigeri államhatalom, akkor jelentősen megnőhet az Európába irányuló migráció a térségből. Nem csak Nigerből indulhatnak el többen, hanem a délebbi afrikai országokból észak felé igyekvők is könnyebben haladhatnak át egy instabil Nigeren.

A folyamatok jobb megértéséhez érdemes megnézni a térség népesedési jellemzőit is, hiszen ezek alapvetően befolyásolják az országok stabilitását és a migrációs irányokat, valamint érzékeltetik azt is, hogy mekkora embertömegekre lehetnek hatással az események.

A demográfiai folyamatok terén azt látjuk, hogy az egész Száhel-övezetben gyors ütemben növekszik a népesség. Minden országban ez a helyzet, de a mostani puccs helyszíne még a térségben is kiemelkedő.

Niger világelső a teljes termékenységi arányszám tekintetében, egy nigeri nő átlagosan hét gyermeket szül élete során, ami hatalmas népességrobbanást okoz a világ egyik legszegényebb országában.

Az 1960-as függetlenség elnyerésekor az ENSZ statisztikái szerint még csak 3 millió ember élt Nigerben, a gyors ütemű növekedés hatására 1996-ban azonban már elérte az ország lakosságszáma a 10 millió főt, mára pedig meghaladta a 26 millió főt is. Tehát alig hatvan év alatt nyolcszorosára gyarapodott a nigeri népesség száma.

A jövőre vonatkozó ENSZ előrejelzések pedig még ennél is nagyobb aggodalomra adnak okot.

2050-re Niger népessége elérheti a 66 millió főt, 2067-re a 100 millió főt, 2100-ra pedig a 166 millió főt.

Ezek ráadásul nem is a legrosszabb forgatókönyvek, csak az ENSZ közepes népességnövekedéssel számoló előrejelzései. A gyorsabb növekedéssel számoló becslés szerint 2100-ra akár 217 millió főre is nőhet az ország lakosságszáma.

A nigeri népességszámok értékelésénél érdemes azt is figyelembe venni, hogy 1 millió 267 ezer négyzetkilométeres területével – ami kétszer nagyobb, mint Ukrajna –, hiába egy hatalmas ország Niger, a lakosság többsége az ország kevésbé száraz, déli peremén tömörül. Az északi, sivatagos térség szinte lakatlan, az ország területének több mint felét adó Agadez régióban még egy fő sem él négyzetkilométerenként (összehasonlításként: Magyarország népsűrűsége 105 fő/km²).

A 99 százalékban muszlim Niger lakossága jelenleg már évente több mint 1 millió fővel gyarapodik, a 21. század közepére pedig a népességnövekedés elérheti az évi 2 millió főt. Erősen kérdéses, hogy a klímaváltozás miatt egyre mostohább körülmények között, a Száhel-övezetben bármilyen államhatalom hogyan tud majd kezelni ekkora népességnövekedést. Gondoljunk csak bele, hogy a nagy geopolitikai sakkjátszma gyalogjaiként tologatott afrikai államnak minden évben újabb és újabb 1-2 millió főnek kellene élelmet, munkalehetőséget, oktatást és egészségügyi ellátást biztosítania. Egy ilyen helyzeteben nem meglepő, hogy összeomlik az államhatalom.

A térség többi országában sem sokkal jobbak a kilátások. Az ECOWAS, a nyugat-afrikai térség politikai és gazdasági uniójának 15 tagállamában ma már körülbelül 400 millióan élnek. Józanul gondolkodva azt mondhatjuk, hogy bármi is lesz a mostani események vége, a demográfiai folyamatok miatt előbb-utóbb robbanni fognak ezek az országok.

Ha pedig esetleg valaki azt hinné, hogy egy háború esetén majd kevésbé nő Niger és a térség népessége, akkor valószínűleg nagyot téved. A fegyveres konfliktus okozta bizonytalanság a fejlődő országokban inkább még növeli is a gyermekvállalás mértékét. Elég megnézni például Afganisztánt, ahol 2001 és 2021 között 19 millió főről 40 millió főre nőtt a népesség. Tehát hiába volt ott háború, megduplázódott az ország népességszáma.

Ábra háttere: A puccsot végrehajtó Amadou Abdramane ezredes támogatói Niger fővárosában, Niameyben 2023. augusztus 3-án. Fotó: MTI/AP/Sam Mednick)