Robbanásszerűen növekednek Afrika metropoliszai

1960-ban, amikor számos afrikai ország függetlenné vált, még nagyon másképpen nézett ki a kontinens, mint napjainkban. Az egész kontinensen mindössze az egyiptomi Kairó és Alexandria, valamint a dél-afrikai Johannesburg népessége érte el az 1 millió főt.

Az urbanizáció, a városok számának növekedése, és a városi életforma terjedése gyakorlatilag folyamatos volt az elmúlt évtizedekben Afrikában. Azonban 1990-ben, a magyar rendszerváltozáskor is még mindig csak 25 város népessége haladta meg az 1 millió főt a kontinensen, és ezekben csak 56 millió fő lakott. Ehhez képest 2020-ban már 68 ilyen nagyvárosban 216 millió fő élt a fekete kontinensen.

Afrika urbanizációját nem csak a kontinensre jellemző népességrobbanás hajtja, hanem a vidékről városokba áramlás is. A falvak nem képesek eltartani a gyorsan növekvő népességet, ezért minden évben tömegek indulnak el szerencsét próbálni a központokba.

Az ENSZ előrejelzése szerint 2035-ben már 117 darab legalább 1 millió fős metropolisz lesz Afrikában, ahol összesen 417 millió fő fog élni. Tehát 15 év alatt megduplázódik a nagyvárosi lakosság száma a kontinensen.

A városi népesség növekedése nem lesz egyenletes Afrikán belül, mindenhol lesz bővülés, de a leggyorsabban Nyugat-Afrika városai fognak növekedni, amit jól mutat az is, hogy a Guineai-öböl partján a 2035-ös térképen már el sem lehet egymástól különíteni a milliós városokat jelölő pontokat.

Már 2035-ben csak Nigériának 27 darab milliós nagyvárosa lesz.

Megavárosoknak a 10 millió főnél népesebb városokat hívják, 2035-re már öt ilyen megaváros lehet a kontinensen, a 29 milliós Kairó, a 27 milliós Kinshasa, a 24 milliós Lagos, a 14 milliós Luanda és a 13 milliós Dar es-Salaam.

A robbanásszerű növekedést jól szemlélteti, ha megnézzük Lagost. A Világgazdasági Fórum becslése szerint Nigéria korábbi fővárosa 2010 és 2030 között óránként 77 fővel növekszik, amivel a világ leggyorsabban bővülő városának számít. Naponta tehát 1.848, évente 675 ezer új lakó érkezik a településre. Ez megegyezik Debrecen, Szeged, Miskolc és Pécs együttes népességszámával. Minden egyes évben ennyi új letelepülőnek kell otthont biztosítani Lagosban.

A városok növekedése rejt magában gazdasági lehetőségeket is, hiszen növelheti a termelékenységet, azonban már ma is hatalmas kihívás elé állítja az Afrikai országokat. Az infrastrukturális fejlesztéseknek, a lakásépítéseknek, a közlekedési hálózat bővítésének lépést kellene tartania a beáramló tömeggel, valamint munkát is kellene biztosítani az érkezőknek. Ez azonban nem mindig sikerül, nem véletlen, hogy sok vidéki csak nyomornegyedekben talál magának szállást a nagyvárosokban. Ezt mutatja, hogy az ENSZ statisztikái szerint

1990 és 2014 között 93 millióról 200 millió főre nőtt a nyomornegyedek lakóinak száma Fekete-Afrikában.  

A városok növekedése biztosan nem fog megállni a jövőben sem, hiszen Afrika népességszáma a mértéktartó előrejelzések szerint is a jelenlegi 1,3 milliárdról 2,5 milliárd főre növekszik 2050-re. Napjainkban a Kongói Demokratikus Köztársaság a Föld egyik legszegényebb országa. Elképzelni is nehéz, hogy milyen lesz az élet 2050-ben az akkor 35 milliós fővárosában, Kinshasában.